Untitled Document

Beton bedolgozás

A beton bedolgozásának fogalomkörébe soroljuk:

  • a betonozási helyszín, a zsaluzat (zsaluüregek,) előkészítésének és
  • a betonkeverék zsaluzatba, zsaluüregekbe, való helyezésének folyamatait, amelyekkel összefüggnek, párhuzamosan zajlanak az
  • a betonkeverék tömörítésének,
  • a szükséges és/vagy elkerülhetetlen munkahézagok képzésének, és
  • a beton utókezelésének műveletsorai is

A betonozási helyszín előkészítése
A kivitelezőnek a betonozás megkezdése előtt

  • ellenőriznie kell a zsaluzatot, vasbeton esetén
  • a statikus tervezőtől engedélyt kell kérni a további munka folytatására;
  • a vizsgálatok eredményét és a betonozási munkák megkezdésére adott engedélyt az építési naplóban rögzíteni kell.

A zsaluzat, "zsaluüregek", betonozandó felületek előkészítése
A betonozás megkezdése előtt a zsaluzatok

  • belső felületét és az acélbetéteket minden idegen anyagtól, szennyeződéstől gondosan meg kell tisztítani (nagyméretű, magas szerkezeteknél tisztítónyílásokon át), majd a tiszta zsaluzatot
  • vízzel jól meg kell locsolni vagy speciális zsaluleválasztó anyaggal (agyagszusz-penzió, H2 panel olaj, Partikon, Szilor EBG, Sitardol K,) bevonni.

Idomtestekkel határolt, vagy bennmaradó (kéreg-) zsaluhéjas szerkezetek zsaluüregeit is

  • tisztítani, szükség esetén a réseket tömíteni kell, majd az üregképzők anyagának nedvszívó képességétől függő mértékben
  • nedvesíteni kell.

Kő, szikla, (meglévő beton) felületére való betonozás előtt

  • a laza részeket el kell távolítani,
  • a felületet erős vízsugárral le kell mosni, az összegyűlt vizet is el kell távolítani;
  • a betonozás megkezdése előtt a betonozandó felületre 5 cm vastag betonkeveréket terítsünk, amely a szerkezet betonjától csak abban különbözik, hogy a maximális szemnagysága csak 5 mm. (a felületet betonozás előtt cementtejjel leönteni nem szabad!)

Vasbeton szerkezetek építésekor

  • vasalt alaplemez vagy alaptest készítésekor a talajfelület előkészítése után a vasszerelés megkezdése előtt 5 cm vtg szerelőbeton lemezt kell készíteni,
  • a zsaluleválasztókat még a vasszerelés előtt kell felhordani a zsaluzatra,

A betonkeverék zsaluzatba, (zsaluüregbe,) helyezése
A betonkeverék zsaluzatba juttatásának módja

  • a szerkezet helyzetétől,
  • a szerkezet alakjától,
  • a szerkezet terjedelmétől,
  • a vasalás kialakításától, sűrűségétől
  • a betonkeverék összetételétől, és
  • a betonkeverék konzisztenciájától, függ.

Természetesen a betonozás végrehajtására meghatározó módon (vissza-) hatnak a választott, alkalmazott építésmód jellemzői (szerkezetalakítás, zsaluzási technika,) is.
Szerkezetfüggő, fontos betonozási szempont, hogy

  • a nagy kiterjedésű szerkezetet egyszerre több ponton is lehet betonozni, ám
  • igényes esetekben előre megtervezett módon kell eljárni;
  • ferde helyzetű szerkezetek betonozását alulról kell kezdeni;
  • íves és héjszerkezeteket a szerkezet alakjának megfelelően, szimmetrikus terhelést biztosítva két- vagy több oldalról kell betonozni;
  • meredek felületeken a betonréteg megcsúszását szakaszosan készített "kontra" zsaluzással kialakított kettős zsaluhéjakkal előzhetjük meg;
  • ha a szerkezet méretei, vastagsága miatt a betonkeveréket vízszintes rétegekben kell a zsaluzatba elhelyezni, egy-egy réteg vastagsága ne haladja meg a 30 cm-t;
  • pillérek betonozásánál közbülső bedobó nyílásokon, betonozó zsebeken át juttassuk be a betonkeveréket;
  • nagyobb magasságú beton és vasbetonfalak betonozását szakaszosan is végezhetjük. (A zsaluzat egyik oldalát elkészítjük teljes magasságban, a másik oldalát csak 1,0-1,5 méterig. Az első szakasz betonozása után a zsaluzatot további 1,0-1,2 méterrel magasítjuk, majd újra betonozunk.),

A megkevert betont

  • a hőmérsékleti viszonyoktól és a beton összetételétől függően a keverés befejezésétől számított 0,5-2 órán belül be kell dolgozni, ha a keverés után ez idő alatt mégsem dolgozták be a betont és annak konzisztenciája megváltozott, akkor
  • - újabb vízmennyiség hozzáadása nélkül - a bedolgozás előtt át kell keverni. (Azt a betonkeveréket, amelynek konzisztenciája az átkeverés után sem megfelelő, az eredeti célra felhasználni nem szabad!)

A betonkeverék elhelyezésének általános szabályai közül kiemelendő, hogy

  • a betonkeveréket lehetőleg közvetlenül a zsaluzatba ürítsük, ha ez nem lehetséges, úgy
  • melléhelyezett acéllemezre kell a betonkeveréket rakni;
  • a betonkeverék zsaluzatba ürítésekor ügyeljünk, hogy az szét ne osztályozódjék, ezért az
  • a betonkeverék megengedhető legnagyobb ejtési magassága 1,50 m lehet, nagyobb magasság esetén
  • ormánycső, betonozó duda - vagy a már ismert szakaszos zsaluzás-betonozás, betonozó nyílások, zsebek - használata válik szükségessé;
  • mind az ormánycső, mind a betonozó duda (lefelé kúposan szűkülő cső) alkalmazásakor, a szétosztályozódás elkerülése érdekében a betonkeverék a csövet teljes hosszában töltse ki. (Az ormánycsövet ne függőlegesen, hanem kissé ferdén elfektetve vezessük a betonozó hely fölé!) ;
  • szétosztályozódott vagy módosult konzisztenciájú betont nem szabad a zsaluzatba helyezni;
  • a betonkeverék elhelyezése közben kerüljük a felső vasbetétek betonnal való szennyezését, ugyanis a később beépített betonréteg és az acélbetétek tapadását kedvezőtlenül befolyásolja, ezért a mégis szennyezett acélbetétekről a betonnal való elfedés előtt a rászáradt cement gélt el kell távolítani;
  • a zsaluzatok és az azt alátámasztó állványzatok állapotát a betonozás ideje alatt folyamatosan ellenőrizzük;
  • a zsaluzatba juttatott betonkeveréket - a tömörítés előtt - rendszerint lapáttal, kőműves kanállal egyengetjük el,

A beton tömörítése
A beton beépítésének egyik legfontosabb folyamata a tömörítés, ugyanis a (zsaluzatba, zsaluüregekbe,) helyezett betonkeverék

  • szemcséi egymás mellett lazán helyezkednek el, ezért
  • addig kell tömöríteni, amíg a pórustartalma a legkisebb lesz és hiánytalanul ki nem tölti a zsaluzatot (és körül nem veszi az acélbetéteket);
  • a laza keverék elemei külső hatások hiányában-nyugalomban vannak, viszont
  • a tömörítés hatására az erők egyensúlya felborul, a betonkeverék szemcséi a súrlódást legyőzve egymáshoz közelebb, tömörebb helyzetbe kerülnek, miközben a keverék levegőtartalma eltávozik, ám ez az
  • állapotváltozás (a zsaluzatba öntött betonkeverék térfogata abszolút mértékben csökken, sűrűsége pedig abszolút értelemben nő) csak munkavégzéssel valósítható meg

A tömörítés módja, mértéke különböző

  • a magas- és mélyépítésben, illetve
  • az elemgyártás területén készített betonok esetében.

A helyszíni építést

  • az egyedi szerkezetek, nagyobb méretek, kevésbé szigorú mérettűrési előírások, kisebb szilárdsági követelményszint, az üzemi elemgyártást viszont
  • nagysorozatban gyártható termékek, nagy méretpontosság, gépláncban végezhető folyamatok, kisebb méretek, fejlettebb technikai lehetőségek, jellemzik.

Ha a betonkeverék már kellően tömör, vagyis

  • felülete elsimul, fényessé, egyenletesen zárta válik,
  • a légbuborékok távozása megszűnik és
  • nem tömörödik már tovább, akkor
  • a tömörítést abba kell hagyni, mert az szétosztályozza a betonalkotókat, alulra a kavics, felülre a habarcsrész kerül, így csökken a beton szilárdsága.

A frissen tömörített beton felszínén megjelenő nagyobb mennyiségű víz, cementlé,
A tömörítés túlzott mértékére, vagy a cement rossz vízmegtartó képességére, utal.
A tömörítő munka intenzitása és időtartama szorosan összefügg a betonkeverék konzisztenciájával, így

  • szárazabb keverékek tömörítése hosszabb időt vesz igénybe, ugyanolyan tömöritőeszköz használatakor, mint a plasztikusabbaké, ugyanakkor
  • folyós és önthető betonoknál a tömörödést gátló felületi erők hatása csekély, ezért tömörítésük lényegesen kisebb energiát igényel.

Több rétegben bedolgozott betonok felső rétege csak akkor kerülhet terítésre, amikor a tömörítés hatására az alsó réteggel még együttdolgozóvá válik.


A tömörítés módjai és eszközei
(Dr. Nagy Pál nyomán)

kézi tömörítés

gépi tömörítés

döngölés

csömöszölés

vibrálás

döngölés

Fadöngölő
döngölő lemez
(sulykoló)
vasdöngölő

farúd
vasrúd

külső vibrálás

belső vibrálás

motoros
döngölők

lap vibrátor
palló vibrátor
gerenda vibrátor
zsalu vibrátor
rázóasztal?

kard vibrátor
rúd vibrátor
úszó vibrátor

A döngölés
Döngölés az alig földnedves, földnedves vagy kissé képlékeny betonok tömöríthetők a kézi vagy gépi eszközökkel.
A kézi döngölést ma már

  • csak alárendelt szerkezetek készítésénél, házilagos kivitelezésben vagy
  • a gépi eszközök meghibásodása esetén alkalmazzák.

A tömöríthető beton réteg vastagsága 15-20 cm-nél nem több. A tömörített felületek fedjék át egymást!
Földnedves és ehhez közelálló konzisztenciájú betonok tömöríthetők döngölő gépekkel is, amelyek

  • pneumatikus,
  • elektromos és
  • robbanómotoros hajtásúak lehetnek

A robbanómotoros döngölő készülékek általában

  • 10-16 kg tömegűek,
  • percenként 400-1000 ütésre képesek,
  • tömöritő képességük 15-30 cm rétegvastagságig hat,
  • teljesítményük 90 sec/m2.

A csömöszölés
5-6 kg tömegű - esetleg speciálisan alakítású - acélrudak használatával, csömöszöléssel

  • képlékeny vagy folyós betonok hatékonyan tömöríthetők, de
  • sűrűvasalású szerkezetek, úsztatott betonok tömörítését is kielégítően el lehet végezni.

A fárasztó fizikai munkával végezhető csömöszölés hatásmechanizmusának elemei

  • a szurkálás miatt kialakuló szemcse-átrendeződés és
  • a kihúzáskor fellépő szivattyúzó hatás (megtalálhatók a gépi rezgéskeltésű merülő vibrátorok eszköztárában is.)

Tömörítés vibrációval
A vibrátorok energia felvétel szempontjából

  • pneumatikus,
  • elektromágneses,
  • elektromos,
  • robbanómotoros meghajtásúak lehetnek.

A rezgésátadás

  • felületi,
  • merülő,
  • zsalurázó és
  • vibróasztalon lezajló lehet.

A vibrálást - rezgést - rendszerint egy excentrikus (a forgástengelytől eltérő súlyponti tengelyű) tömeg forgatásával hozzák létre.
Vibráláskor a rezgések

  • a betonkeverék gyors és rendezetlen mozgását idézik elő, miközben a keverék habarcsrésze megfolyósodik, a belső súrlódás jelentősen csökken,
  • a kezdeti állékonyság megszűnik, a betonkeverék labilissá válik, miközben természetesen hat a gravitáció és a betonalkotók átrendeződnek,
  • a keverékben levő hézagokat - üregeket - a kisebb szemcsék töltik ki, vagyis a beton tömörödik a térfogata kisebb lesz, miközben a levegő távozik el és befejeződik az észlelhető tömörödés, a makro tömörödés szakasza.

A vibrálást folytatva

  • a már tömörödött betonban levő kisebb légbuborékok is a felszínre kerülnek, majd a buborékok távozásával a felület fényessé válik, a mikro tömörödési szakasz is befejeződik, a vibrálást abba lehet/kell hagyni, mert
  • ez az állapot adja az optimális betonszilárdságot és jelenti a legkedvezőbb energia felhasználást.

A vibrálás további folytatásával

  • a szemcsék és a habarcs - most már kedvezőtlen - átrendeződése is tovább tartana, azaz a nehezebb kavicsok alulra, a habarcs pedig felülre kerülnének, miközben
  • az elérhető betonszilárdság is jelentősen csökkenne, az energiafelhasználás, így a ráfordítások növekednének ebben a túlvibrálási szakaszban.

A mesterségesen előidézet rezgések

  • a rezgésszámmal
  • a frekvenciával
  • az amplitúdóval
  • és a gyorsulással jellemezhetők.

A rezgést a súrlódás és a közegellenállás csillapítja, végső esetben megszünteti.
Csillapítatlan rezgés fenntartásához a súrlódás és a közegellenállás által elnyelt energiát -gerjesztő erő működtetésével - állandóan pótolni kell.
Periodikusan ismétlődve változó gerjesztő erő, hatására mozgó test kényszerrezgést végez.
A gerjesztő erő frekvenciája határozza meg a kényszerrezgést végző test frekvenciáját is.
Ha a gerjesztő frekvencia egyenlő a test saját frekvenciájával, akkor rezonancia lép fel és a kényszerrezgés amplitúdója maximális lesz.
A vibrátorokban kihasznált rezgések tehát gerjesztett mechanikai rezgések, amelyeket
Gyorsan forgó tengelyre ékelt excentrikus tömeg keltette centrifugális-gerjesztő erő hoz létre.
A vibrációval kapcsolatosan számos elmélet született. A különféle elméletek képviselői egy-egy rezgésjellemzőt helyeztek előtérbe, így egyesek szerint

  • a tömörítő hatás a rezgések gyorsulásától függ, míg mások szerint
  • a betonkeverékeket az adalékszemcsék saját tömegüknek megfelelő önrezgésszámmal lehet legjobban tömöríteni, ismét mások
  • az amplitúdó minimális értékéhez kötik a tömörödés hatékonyságát

Nagyobb gyorsulással a tömöritőhatás kedvezőbb, ezért a gyorsulás minimuma 4g legyen (g = 9,81 m/s2), azonban ezt nem célszerű 12-15 g fölé emelni
Hazánkban a jelenleg használatos tömörítóeszközök rezgésszáma 6000 rezgés/min, ugyanakkor a nagyfrekvenciájú (9-12 000 rezgés/min) tömörítő eszközök hatékonyabban működnek.
Az amplitúdó növelésével nagyobb átmérőjű adalékokkal készült és nagyobb tömegű betonokat is képesek vagyunk optimálisan tömöríteni.
A tömörítést munkának felfogva /optimalizálással/ a rezgésjellemzők hatását együttesen is figyelembe lehet venni. /A tömörítés munkáját az a fiktív (elképzelt) statikus erő végzi, amely képes (lenne) a betont a szükséges mértékig összenyomni. A munka végzéséhez energia szükséges, amelyet úgy kell felhasználni, hogy minimális idővel, optimális munkamennyiséggel maximális szilárdságot érjünk el./
Vibrátorok
A vibrátorok, mint láttuk belső- és külső rezgésátadásúak lehetnek.
A belső rezgésátadású, más néven merülő vibrátorok

  • rázófeje rendszerint rúd alakú (átmérője f 20-140 mm, hossza 240-800 mm) acélcső köpeny amelyre
  • kardtoldatot erősítve sűrű vasalású szerkezetek is könnyen tömöríthetők;
  • részei a rázófejen kívül, a hajlékony (flexibilis) tengely és a hajtómű.

A flexibilis (hajlékony) tengelyt acélhuzalokból fonják, és körmös kapcsolóval csatlakozik a rázófejhez és a meghajtómhöz. (Átmérője 25-50 mm, hossza 4,0 -6,0 méter).
A hajtómű üzemi és törpefeszültségen üzemeltethető.
A merülő vibrátor használata során

  • egyenletes sebességgel kell a betonkeverékbe bemeríteni, majd onnan visszahúzni;
  • a rázófejet a betonba nyomni nem szabad, hanem engedni kell, hogy saját tömege révén merüljön alá a megfolyósodott betonkeverékbe;
  • a kihúzás és bevezetés sebessége ne haladja meg a 6-8 cm/s-ót;
  • az egyenletes tömörség és szilárdság érdekében a rázófejet be kell vezetni az alsó, már egyszer tömörített rétegbe is;
  • a rázófejet nem szabad egyhelyben tartani, hanem azt mindig mozgatni kell, mert a keverékből a levegő a vibrátor palástja mentén távozik el
  • a bemerítési helyeket úgy kell megtervezni, hogy a hatókörök összemetsződjenek. (rúd vibrátorok bemerítési helyei kötésben kiosztva 1,7 r, hálósan 1,4 r sűrűségűek, ahol r, a vibrálás hatókörének sugara);
  • nagy kiterjedésű betonszerkezetek tömörítéséhez technológiai terven kell rögzíteni a vibrálások helyét;
  • lemezszerű szerkezetekben a rázófejet vízszintesen is a betonra helyezhetjük;
  • a merülő vibrátor tartósan ne érintse a zsaluzatot és az acélbetéteket;
  • a betonkeverék felső síkját lap vibrátorral kell tömöríteni;

A merülő vibrátorok a tömörítés eszközei a beton zsaluzatban történő mozgatására, egyengetésére, nem alkalmasak
A rázófej hatósugarát kísérletekkel lehet megállapítani.
Úszó vibrátorok
A merülő tömörítő eszközök speciális változza az úszó vibrátor, amelyet

  • betonozás előtt elhelyeznek a zsaluzatba, majd
  • a beton ráöntése után bekapcsolva megkezdi tömörítő munkáját, miközben lassan felkúszik a beton felszínére, mert térfogattömege - a nagy burkolóelemek. következtében - kisebb, mint a betonkeveréké.

A vibrofloat nevű daruval mozgatható berendezést, az úszó vibrátor egyik változatát például15- 25 m magas pillérek tömörítésére használják.
Felületi rezgésátadással működő vibrátorok
A lap-, palló vibrátorok

  • a tömörítendő felületen adják át rezgésüket a betonkeveréknek;
  • hatómélységnek az a betonréteg vastagság, amelyet egyszerre képesek kellően tömöríteni.

A hatómélységet próba-vibrálással állapítjuk meg, de számítással is meghatározható
A lap vibrátorok egy- vagy kétirányú mozgással működtethetők. A haladási irány a rezgések irányításával változtatható.
A tömörítés lassú, egyenletes haladással és 3-5 cm-es átfedéssel történhet. A tömörítendő felületeket legalább kétszer meg kell vibrálni. Ha a centrifugális erő túl nagy, a lapvibrá-tor ugrál a szárazabb betonokon.
Zsalu (-rázó) vibrátorok
A zsalu vibrátorok

  • a zsaluzatra (csavarozott vagy ékelt kivitelben) fixen felszerelt rezgőtestek, amelyek
  • a gerjesztett rezgést (kör- vagy irányított rezgést) a zsaluzat közvetítésével adják át a betonkeveréknek;
  • rezgésszámuk 1400, 2800, és 9000 rezgés/min, súlyuk 10-125 kg lehet.

Vibróasztal
A vibróasztal - az előregyártás tömörítő eszköze - is a zsaluzat közvetítésével adja az át a rezgéseket.
A vibróasztal

  • 50 -70 cm magas rugózott lábakon álló vízszintes lap, amelynek
  • alsó síkjára rezgést keltő elemeket szerelnek fel,
  • a rezgéseket pedig a rugók is erősítik (így gyorsulása 4g, rezgésszáma 2800-3000/min körüli).

Gerendák gyártásához rázóbakokat alkalmaznak. ( Minden egyes bakra egy - egy rezgést-keltő elem kerül. )
Tömörítéskor

  • a sablonok elhelyezésével, mechanikus vagy pneumatikus rögzítésével kezdődik a műveletsor;
  • a betöltött, alig földnedves beton mennyisége 1,2 - 1,3 - szorosa a sablontérfogatnak;
  • a beton - nem kívánatos - oldalirányú kitérésének megakadályozására irányított rezgéseket gerjesztenek;
  • a vibráció ideje a tömegtől függően 200-240 másodpercet is lehet.

Az utóvibrálás
A friss betonnak a bedolgozás után egy későbbi időpontban, de még az erőteljes kötés kialakulása előtt alkalmazott újabb tömörítési folyamatát utóvibrálásnak nevezzük.
Az utóvibrálás célja a szilárdulás után előállt készbeton tulajdonságainak javítása, így

  • a szilárdulás gyorsítása,
  • a végszilárdság növelése,
  • a tömörség és ezáltal
  • a vízzáróképesség;
  • a. fagyállóság és
  • a testsűrűség növelése, továbbá
  • a térfogat állandóság biztosítása,

Az utóvibrálás akkor hatásos, ha a már egyszer tömörített beton ismét megfolyósodik (TIXOTROPIA), és a cementkő kialakításában újabb, aktivizált kristályformációk is részt vesznek.
Kötéskésleltető használata esetén, az utóvibrálás 24 óra múlva is elvégezhető. (Ismert szabadalom a Flach-dach eljárás, amelynek célja utóvibrálással tökéletesen vízzáró /úgynevezett társított réteg felépítésű/ vasbeton lapos tetőszerkezetet létre hozni.)
A tömörítő eljárások tökéletesítési lehetőségei
Nedves eljárások

  • (képlékenytő, folyósító) adalékszerek alkalmazása,
  • a tömörítő eszközök műszaki paramétereinek javítása,
  • változó rezgésszámú vibrátorok alkalmazása,
  • ütve vibráló berendezések kialakítása,
  • az utóvibrálás általánossá tétele,
  • a vibrópréselés a nagyszilárdságú betonok készítésére,
  • a sajtolás és vákuumozás együttes alkalmazása,
  • az ultrahangos tömörítés,

Száraz eljárások

  • a kolkrét beton,
  • a Prepakt beton és
  • a kontaktbeton, alkalmazásának elterjesztése,

A tömörített betonkeverék hatása a zsaluzatra
A tömörítéssel bedolgozott betonkeverék jelentős terhelést ad a zsaluzatra és a gyámolító alátámasztó állványzatra, amelynek mértéke többek között jelentős mértében

  • a beton konzisztenciájától
  • a betonozás sebességétől
  • a bedolgozás módjától
  • a beton és a környezet hőmérsékletétől
  • a zsaluhéj alakjától és felületi megmunkálásától, függ.

Munkahézagok kialakítása
A beton bedolgozásának megszakításakor - a kötési idő elteltével - a munkát csak megfelelő helye és módon képzett munkahézag közbeiktatásával lehet folytatni.
A munkahézagokat vagy már a tervezőasztalon megtervezik és megjelennek a kiviteli terveken, vagy kialakításukat - lehetőség szerint - el kell kerülni.
Munkamegszakítás váratlan okok, így

  • géphiba következtében, vagy
  • "az időjárás közbeszól", esetleg
  • építésszervezési problémák, gondok miatt is bekövetkezhet.

A szakszerűtlen munkahézagok

  • műszaki-gazdasági és esztétikai problémákat vetnek fel, ugyanakkor
  • a megtervezett munkahézagok szakszerű kivitelezése anyagi áldozatokkal jár.

Géphiba esetén legjobb, ha a már bedolgozott betont visszabontják, hogy a műszakilag helyes vonalban alakuljon ki a hézag.
Igényes szerkezetek betonozásánál, ahol kizárt a hézagképzés, például

  • tartalékgépek beállításával,
  • ideiglenes védőszerkezetekkel, nagy betonigény esetén pedig
  • folyamatos (többműszakos) munkaszervezéssel előzhető meg a munka megszakítása.

Munkahézagot csak ott szabad kialakítani, ahol a betonban számottevő húzó-nyíró erő nem alakul ki s a betonozás megszakítása a végleges szerkezet egységes működését nem veszélyezteti.
Munkahézagot nem szabad beiktatni

  • vízzáró betonoknál;
  • a kéttámaszú gerendák betonozásánál;
  • a két irányban vasalt vb. lemezeknél;
  • a vasbeton konzolgerendáknál;
  • a vasbeton konzolos lemezeknél a konzolra merőlegesen;
  • a gombafödém oszlopfej és a födém lemez csatlakozásnál és
  • a húzásra igénybe vett szerkezetekben.

Munkahézag képezhető

  • a nyomásra igénybe vett szerkezetnél, a födém alatt a terhelésre merőlegesen (a),
  • többtámaszú gerendánál a támaszvonaltól 1/4-re 45° síkban (b),
  • a többtámaszú, egy irányban teherviselő lemezeknél (c) a támaszvonaltól 1/4-re és a teherhordás irányában bárhol. (a munkahézag 45°-os),
  • a konzol lemezeknél a teherhordás irányában bárhol,
  • alaptestekben, vastag falakban a munkahézagot vízszintesen (d) (függőlegesen lépcsőzve),

A munkahézag kialakítása
A munkamegszakításkor kialakult

  • felületet fel kell durvítani (a beton korától függően drótkefével, véséssel, homokfúvással, bontókalapáccsal), majd
  • tisztítani, por mentesíteni, és vízsugárral a betonozásra alkalmassá kell tenni ;
  • a mélyedésekben felgyülemlett vizet el kell távolítani, majd
  • amikor matt nedves lesz a felület, 5 mm maximális szemnagyságú - a kapcsolódó betonéval azonos minőségű betonkeverékkel kell a felületet bedörzsölni - kellősíteni - és ezt követően lehet
  • a betonozást folytatni az előírt betonkeverékkel. (helytelen gyakorlat az, hogy a csatlakozó felületet cementtejjel vonják be, mert az így kialakított hézag biztosan megreped)

A munkahézagok helyét az építési naplóban rögzítve a tervezővel is jóvá kell hagyatni!
A beton utókezelése
A beton kötéséhez és szilárdulásához szükséges nedvességtartalom biztosítása az utókezelés alapvető célja.
Ismeretes, hogy a keveréshez felhasznált víz elegendő a cement hidratációjához,

  • a kötés idején keletkező jelentős hő azonban olyan belső nyomást hoz létre, amely a keverésnél adagolt vizet a betonból kinyomja,
  • a nap és a szélszárító hatása pedig a felületen megjelenő vizet elpárologtatja;
  • a vízpárolgás nyári időszakban 1 liter/m2/ órát is kitehet, ezt
  • az eltávozott nedvességet kell pótolni (a betonozást követő 4-edik órától kezdve).

A felhasznált cementminőség alapvetően meghatározza a nedvesen tartás idejét, tudniillik

  • a portlandcementekkel készült betonokat 7 napig,
  • a heterogén cementekkel készülteket pedig 14 napig állandóan nedvesen kell tartani, akárcsak
  • - cementminőségtől függetlenül - a nagyszilárdságú, előre gyártott beton és vasbeton elemeket.

Az állandó nedvességtartalom nem csak a cement hidratációját biztosítja, hanem a beton erőteljes zsugorodását is csökkenti.
A kötés és az előszilárdulás szakaszában

  • a betonokat óvnunk kell a túlzott hőmérsékletváltozásoktól, az egy-két napos betonokat pedig
  • az erőteljes dinamikus hatásoktól, rázkódásoktól;
  • a fiatal betont védeni kell áramló víz és a vízben oldott agresszív hatású anyagok károsításaitól is.

Az utókezelés módszerei

  • vízzel való állandó permetezés (a friss betont csak permetszerűen lehet - kimosódás veszélye nélkül - nedvesen tartani, a faanyagú zsaluzatot is nedvesen kell tartani);
  • elárasztás (a felületet vízzel árasztjuk el és néhány centiméteres agyag, vagy homok, gátakkal megakadályozzuk a víz elfolyását);
  • a beton felületpárolgást gátló letakarásával (ponyva, nádpalló, homok, műanyag-fólia.) ;
  • a párolgás gátló anyagszórással (szórópisztollyal, permetező berendezéssel, a matt nedves betonfelületre felhordott, ott megkötött műanyag hártya szükségtelenné nedvesség utánpótlását, fehér színe véd az erős napsugárzástól);
  • a szerkezet belső hűtésével (nagytömegű betonoknál, a szerkezetbe bebetonozott csőrendszerrel, amelyben vizet keringtetünk);
  • védőtető alkalmazásával (térbetonozás, szabadtéri előregyártás kedvezőtlen időjárásnak kitett betonfelületeit védi a bedolgozás alatt és után a naptűző hatásától, esőtől,);
  • fóliával burkolt (0,5- 1,0 cm vastag habszivacs) hőszigetelő paplannal (a nem kívánt repedéseket okozó hirtelen lehűlés megakadályozás árai is szolgál);

A beton utókezelését addig kell folytatni, amíg

  • a beton szilárdsága el nem éri a végleges szilárdság 70%-át, télen pedig
  • a beton fagyállóságához szükséges szilárdságot (kb. 10 Mpa)

+10°C hőmérséklet alatt a beton hideg vízzel való nedvesen tartása helyett,

  • Fóliatakarással látják el, így akadályozva meg a párolgást, +5°C alatti hőmérsékletű napokon pedig
  • a betont csak meleg vízzel szabad permetezni és a meglocsolt felületet azonnal hőszigetelő anyaggal le kell takarni. (a káros vízveszteség elkerülhető, ha a bedolgozás, tömörítés után azonnal, fóliával takarják le a betont, és hő szigetelik);

A cement kötése előtt megfagyott betont fel lehet/kell melegíteni és újból tömöríteni kell.
Ha a fagyás már az erőteljes kötés időszakában következett be, akkor

  • a betont műszeresen meg kell, vizsgál (-tat) ni, vagy próbaterheléssel kell meggyőződni alkalmasságáról, ugyanis
  • a fagyott betonütésre, kopogtatásra adott hangja megtévesztően hasonít, a megszilárdult betonéra, kizsaluzása óriási veszélyt jelenthet, ezért
  • a télen készített betonokat kizsaluzás előtt a szerkezettel azonos körülmények között készített és tárolt próbakockák eltörésével ellenőrizzük.

Vízzáró betonok utókezelése
A vízzáró betonokat legalább 28 napos korukig állandóan nedvesen kell tartani.
A beton bedolgozása közben elkövethető kivitelezési hibák

  • nem töltik ki a zsaluzatot, zsaluüregeket;
  • a szennyeződéseket nem távolítják el;
  • a betonkeveréket 1,5 méternél magasabbról ejtik;
  • szennyezett betonacélra hordják be a betonkeveréket;
  • túl vastag rétegekben dolgozzák be a betont;
  • a zsaluhéjakat, betonozandó felületeket a betonozás előtt nem nedvesítik, kezelik
  • nem kellően tömörítik a betonkeverékét;
  • a hosszadalmas tömörítésre a betonkeverék szétosztályozódik;
  • nem a szükséges tömegerejű tömörítő eszközt alkalmazzák;
  • vibrálják a zsaluzatot és az acélbetéteket
  • a munkahézagot nem az épülő szerkezet erőtani szempontjainak figyelembe vételével alakítják
  • a bedolgozott betont nem óvják a rázkódásoktól
  • a bedolgozott betont nem védik a káros meteorológiai hatásoktól
  • a betont nem nedvesítik, így a hidratációhoz szükséges vizet nem kapja meg a szerkezet
  • a nagytömegű betont nem hűtik.